Milyen csuhások? Milyen farsangtól? A Márton-napi ünnepségtől vajon meg van fosztva az, aki Márton napján vonul fel lámpással, nem pedig Ödön és Edmund napján?
Természetesen szegregálhatjuk az összes katolikus gyereket az egyházi iskolákba, ha az úgy az igazán XXI. századi, és ha a katolikus intézményeket valamiféle safe space-nek tekintjük, ahol a négy fal között szabadon lehet a saját szabályok szerint működni, csak akkor ne legyen felhördülés, ha egy ciszterci gimnázium a libsi szülők oda beiratkozó gyerekétől is elvárja az ehhez való alkalmazkodást. Továbbá lehet azt prédikálni, hogy ha olyan katolikusok vagytok, mondjon le a gyereketek a nagyböjtre időzített közösségépítő farsangozásról, oszt jónapot, csak akkor
ne minősüljön szélsőjobboldali idegengyűlöletnek, ha valaki sertésvirslit ad az afgán migránsnak,
miközben a hűtő tele van csirkemellel. Nyilván lemond az illető a húsról, ha úgy adódik, de a humanizmus európai értéke mégiscsak azt diktálná, hogy ha semmibe nem kerül, ne toljunk ki direkt a felebarátunkkal. Ha fontos nekünk, hogy Ahmed jóllakjon, nem derogál elővenni a baromfihúst; ha szeretnénk, hogy a hittanos Emma és Marci is ott legyen az osztálydiszkón, hajlandóak vagyunk figyelembe venni a böjt idejét. Ilyen ez a befogadás.
És végül mondhatjuk azt, hogy mindenki böjtöljön otthon, a négy fal között, csak akkor egyidejűleg ne legyen az az érv, hogy böjtölő keresztény nincs is, hisz egyet se látni se a menzán, se a nagyböjti bulin. Különösen, mivel – paradox módon – minél kevesebb katolikusról tudjuk, hogy hamvazószerdától negyven napig lemond bizonyos dolgokról, annál valószínűbb, hogy akad a környezetünkben, aki hitelesen tartja a nagyböjtöt. A jézusi instrukciók szerint ugyanis az alamizsnát nem adjuk látványosan, böjtöléskor pedig nem sóhajtozunk nagyokat, hogy egész környezetünk számára világos legyen, micsoda hősök vagyunk. Marketingszempontból béna egy helyzet, az tény; a láthatóságot jelentősen növelné, ha ilyentájt
ellepnék a Facebook-profilképeket a „Böjtölök ám!” keretek és a „Ma adtam egy rászoruló családnak 30 ezer forintot! #nagyböjt #katolikusvagyok” tartalmú bejegyzések,
de ez egy ilyen kis diszkrét vallás.
Még az se kizárt, hogy egyes intézményekben eddig csupán azért nem tudatosult a probléma, mert az érintettek csöndben és háborgás nélkül maradtak távol a megkésett farsangról. Minden valamirevaló egyenlőségpártinak örülnie kellene, hogy a FICSAK felvetése nyomán most legalább ez is tisztázódott, így az iskolák állami beavatkozás nélkül is odafigyelhetnek, és jövőre már a nagyböjti elcsendesedést komolyan vevő családok is farsangozhatnak egy jót a 2024. február 14. előtt tartandó jelmezbálon.